Michael oda vág...

*Nessy szemszöge*

-Louis - riadtam fel - hallottad?
-Igen - felültünk mindketten, és feszülten vártuk, hogy mi lesz
Hallottunk egy halk ajtócsukódást, meg mivel recseg a parkettánk, hallottuk, hogy az illető merre jár
-Te Lou - suttogtam - mivan ha Michael vagy valakije az...
-Nézzük meg
-MI? Nem...én félek
-Akkor maradj itt...Nyusziii
-Na neeeem, ilyet nem mondhat nekem senki Tomlinson, de vigyünk valami fegyvert
-Esernyő?
-Megfelel
Kiosontunk a szobából, és oda lépkedtünk ahol nem recseg a padló. Lementünk a lépcsőn, és hallottuk, hogy a valakik a konyhában vannak. Odalopóztunk az ajtóhoz, és hallgatóztunk
-Te, huzzunk el aludni, mert nem akarok senkit felkelteni - mondta a fiú
-Mi az, hogy aludni? - tátogtam Louinak
-Csak együnk, te nem vagy éhes? - kérdezte a lány hang, ami rohadt ismerős volt, de ő nem lehetett. Hiszen ő nem lehet itt
-Jó, együnk, de halkan
-Menjünk be - mondta Louis
-Hogy?
-A másik ajtón, pont a hátuk mögé kerülünk úgy
-Oks - suttogtam
Átosontunk a másik ajtóhoz
-Egyém a gyerek
-Mindjárt gondoltam Tomlinson - mosolyogtam halkan

Majd óvatosan beosontunk, és letámadtuk őket. Elkezdtem bírkózni egy lánnyal, Loui meg valami csávóval, nem esett le nekünk, hogy kicsodák ők. Majd a nagy robajra Liam lebotorkált, és felnyomta a konyhavillanyt. Mikor megláttam, hogy kik ők, szintén letámadtam őket, de mostmár örömömben

-OhMyGosh! Mit kerestek itt? nem úgy volt, hogy Holm-ban vagytok?
-De, de megoldódott a dolog, anyának semmi baja, így eljöttünk hozzád...mivan Justinékkal?
-Ne is mondd, fogalmunk sincsen, de holnap megyünk a rendőrségre
-És miért nem ma?
-Azért mert 12 órai eltűnés kell, és azért azt nem gondolnánk, hogy megöli őket - szipogtam
-Gyere menjünk fel - mondta Liam nekem

*Lent*
-Amúgy, ne nagyon mondjátok Nessy-nek, Justinékat, mert szerinte az ő hibája...
-...mert? - lepődtek meg
-...mert ha akkor nem ír Michael-nek twitteren...vagy ha nem mennek le a buliba...vagy ha nem reagál a képre, amit kirakott az a szemét, akkor nincs ez. Mondja ő, szerintem meg baromság amit mond, mert ki tudhatja, hogy minek mi lesz a következménye?
-Igazad van Loui, fel is megyek hozzá
-Ne-ne, hagyd most szivem - ölelte meg Bells-t Niall, Liam mellette van
-Mindig van mellette valaki, menjetek aludni nyugodtan - mosolygott Louis - megmutatom melyik szobák üresek, gyertek
Kaptunk valami baldachin ágyas szobát, valami álomszép volt, átvettünk valami pizsifélét Niallel, aztán már aludtunk is

*Bells szemszöge*
-jézusom,fáj a fejem-mondta mosolyogva Niall-máskor előre szolunk hogy jövünk-erre elnevettem magam mert a tükörben azt vizsgálgatta hogy nem-e vérzik
-jaj,lent hagytam a táskám,egy perc és jövök-majd egy gyors csokot nyomtam Niall szájára és lefutottam a konyhába
-szevasz,hát te?-kérdezte Zayn miközben egy szál alsoban leült egy székre
-szia,és hogy érted?
-ugy értem hogy mikor jöttél,mivel te tuti nem Nessy vagy
-honnan tudod olyan biztosan Malik?
-onnan hogy csak fölismerem azt a csajt akivel egy ágyban voltam,és onnan hogy csak te tudod ilyen cukin mondani azt hogy Malik
-soha többé nem mondom hogy Malik-nevettem
-most is mondtad
-ez nem számit
-de....-csöngettek,én mintha otthon lettem volna elugráltam ajtot nyitni,két rendőr állt az ajtoban
-Isabella Styles?
-igen?
-velünk kell jönnie és a testvérének is
-micsoda?
-mi folyik itt?-lépett oda mögém Zayn
-egy névtelen személy feljelentést tett hogy Isabella Styles és Vanessa Styles egy áruház kirakatát betörték
-micsoda?hisz ez ez képtelenség,Isabella egész végig velem volt
-uram,bizonyitékunk is van-majd fölmutattak egy kirakatot aminek az üvege be volt törve


-elnézést biztos úr d ez semmit sem bizonyit mivel a vádlott vagyis én nem szerepelek a képen igy semmi bizonyitékuk nincs rá hogy hugom és én követtük volna el a büntetett
-ez igen,talán jogász lesz?-kérdezte mosolyogva a másik rendőr
-iiiigen-nem akartam elmondani neki az igazságot hogy elég sok időt töltöttem a rendőrségen
-hölgyem a betelefonálonk biztosan állitotta hogy őn és testvére volt az
-tényleg? és annak a betelefonálonak talán nem Michael Awards volt a neve?
-sajnálom ezt az informáciot nem adhatjuk ki
-dehogynem,a vádlottnak joga van tudni a feljelentő nevét és cimét-érveltem kamuval,mivel látszott rajtuk hogy csak izmuk van agyuk nem igazán
-ööö...tényleg?
-igen,szoval halljam
-igen a neve Michael Awards és a Wooth Street 12-ben lakik
-köszönjük,és viszlát-majd az orruk elött becsuktam az ajtot Zayn leblokkolva állt én meg rohantam föl és minden szobába bekiabáltam hogy gyülés a nappaliban-szoval fiuk lányok,megvan hogy Micahel hol lakik akkor gondolom ott tartja fogva a Justinékat is
-te hogy kerülsz ide és ezt honnan veszed?-mondta komásan Harry
-nemrég jöttem és nemrég küldtem el a zsarukat mivel ez a barom följelentett engem meg a Nessyt hogy betörtünk egy kirakatot
-mivan??-kérdezték vissza egyszerre
-bizony ám,na szoval még most oda kell mennünk mielött rá jönne hogy tudjuk hogy hol lakik
-dehogy megyünk,szépen szolunk a zsaruknak,tulságosan veszélyes lenne-mondta Harry
-De...
-semmi de,nem mész oda értetted?-mondta most mrá Nessy is,nem értem mi bajuk,eddig még meg akarták menteni őket most már nem? bár lehet hogy igazuk van,vagy nincs,én akkor is oda megyek,de hogyan?
áhá,majd elcsorom Justin autoját,vezetni ugyis tudok,Michael meg tuti nem bánt,na jolvan megvárom amig elalszanak aztán kilopozom-gondolkodtam magamban,igy is tettem,miután Niall bealudt melettem én fölöltöztem és elcsortam Justin autoját,gondolom csak nem bánja,1 orába telt amire oda találtam,egyszerübb lett volna ha már az elején bekapcsolom a dzsipieszt,de oda találtam még égett avillany szoval gondolom még fönn voltak.oda mentem az ajtohoz és csöngettem,Micahel tárta ki az ajtot
-Bella,hát te?-tessékelt be majd bejjebb sétáltam és megláttam a Justint meg a Jake-et két széken megkötözve és ahogy láttam meg is verte őket
-mit tettél velük?-kérdeztem
-csak nem válaszoltak a kérdésemre hát kicsit segitettem nekik az emlékezésben
-te megőrültél,félholtra verted őket,mégis mi a franc bajod van? és elmondanád hogy minek jelentettél föl minket?
-mert tudtam hogy leszel olyan okos hogy a zsarukból kiszeded hogy hol lakom
-mi? te ezt megtervezted?
-szerinted csak ugy heccből följelentelek?
-de azt mondtad hogy minket már nem bántasz-riadtam meg egy picit és most megjött az eszem és rájöttem hogy tényleg baromság volt ide jönni
-ki mondta hogy bántani akarlak?-állt mögém majd a nyakam kezdte csokolgatni-van egy ajánlatom-mormolta a fülembe-elengedem a barátaidat ha cserébe itt maradsz velem te-ölelte át a derekam és fejét a vállamra tette
-de...
-vagy te vagy ők-mutatott a félholt srácokra,helyesen kelett döntenem ,nem hagyhattam itt a srácokat,orvosra volt szükségük méghozzá sürgösen
-rendben,itt maradok,csak engedd hogy haza vigyem a srácokat
-ahogy szeretnéd,de én is veled megyek -majd betettük a srácokat az autoba és Michael elvezetett a házunkig,ott csöndben bevittük a srácokat és lefektettük öket a nappaliba majd vissza mentünk az autohoz és Michael elvitt a házához,mikor megérkeztünk engem bezárt a szobájába ő meg vissza vitte a Justin autoját hogy ne  találjanak rá,a fáradságtol bealudtam

**Niall szemszöge**
Nem mondhatom hogy jot aludtam,de legalább aludtam,mikor megébredtem Bella már nem feküdt melettem,gondolom azon agyal hogy hogyan mentsük meg a Justinékat,ha egyszer valamit a fejébe vesz...fölöltöztem megmosakodtam és gondoltam eszek valamit,éppen mentem volna be a konyhába amikor nyögéseket halottam a nappaliból,oda mentem mert gyanus volt,Jutin és Jake félholtan feküdt a kanapén,röktön fölkeltettem mindenkit
-jézusom,ez az én hibám-kezdett el sirni Nessy
-dehogy,ez nem a te hibád édes,ez Michael hibája-nyugtatgatta Louis Nessyt,nekem csak ekkor tünt fel hogy Bella sehol sincs
-skacok,hol van Bella?-ekkor mindenki lefagyott és pár perc mulva az egész lakásban őt kezdtük keresni,sehol sem volt
-srácok-mondta alig halhatoan Justin,gyorsan oda hivtam mindenkit
-igen?
-Bella...Bella mentett meg ...minket-mondta akadozva Justin
-de hol van?-kérdeztem már elég ingerülten
-Michaelnél,az volt a feltétel hogy ő ott kell maradjon cserébe minket elenged-mondta érthetöen Jake,ekkor megjöttek a mentösök amit a Harry hivott ki,majd elvitték a srácokat,csak Zayn meg én maradtunk itthon,nem birtam tovább kifakadt belölem a sirás,csak sirtam és sirtam,majd Zayn leült mellém a földre és egy szoros baráti ölelést kaptam tőle
-ne aggodj,Bella okos lány,meg fog menekülni-potyogtak már Zayn könnyei is
-és ha nem? és ha örökre elveszitem?
-elveszited? Niall Bella nem csak neked fontos,én élni alig birok nélküle szerinted ez nekem könnyü? -sajnos igaza volt
-tudom és bocs,de nem ülhetünk itt ölbe tett kézzel és várjuk a csodát,Bella megmentette az én életemet is egyszer és most Justin meg Jake életét is,most rajtunk a sor hogy segitsünk neki-Zayn egyetértöen bologatni kezdett majd gondolkodni kezdtünk hogy hogyan tudnánk megmenteni a Bellát

**Bella szemszöge**
Reggel ébredtem meg,Michael az ágy másik felében aludt,ránézni is alig birtam,kimásztam az ágyból és lementem a konyhába,el kezdtem enni amit csak találtam
-azért nekem is hagyj -mosolygott,csak tovább ettem-csak nem megnémultál?-állt mögém én röktön megfordultam és probáltam kimászni az öleléséből
-Michael...
-igen?-mondta az arcomtol egy centire-mi a gond? hiszen a pasid vagyok-mondta majd megcsokolta a nyakam
-kérlek,nekem ez nem megy-néztem bele szemeibe
-régebben mit tettél hogy minden rendben volt?-kérdezte majd kezeit a derekamra vezette
-akkor minden más volt,akkor még nem tudtam hogy te vagy a megtestesült gonosz
-ugyan,felejtsd el amit tetten,igéretet tettél ujra minden olyan lesz mintha a csajom lennél-ekkor megcsörrent a telom-fölveheted-mondta majd röktön fölkaptam
~Bella te vagy az?-kérdezte Niall
~igen
~minden rendben?hol vagy?
~itt vagyok Michaelnél és igen minden rendben-mondtam gépiesen
~mit tegyünk édes?hogyan hozzunk haza?
~semmit ne tegyetek,most már ez az életem,most mennem kell,szeretlek szia-mondtam majd sirva letettem a telefont
-látod? nem is volt nehéz
-most inkább tévéznék-mondtam majd bementem a nappaliba és leültem a tv elé,bekapcsoltam és éppen a srácokkal készitetek riportot,mint mindig most is hülyéskedtek,kivéve Niall és Zayn,ők csak csöndben ültek a helyükön és ha kérdezték őket akkor válaszoltak,azért látszott a srácokon hogy ők sem az igaziak,de azért probáltak jo pofit vágni
-nehogy már őket nézzük  -ült le mellém Michael majd elkapcsolta valami zene csatornára,nem nagyon tiltakoztam mivel tudtam hogy semmi esélyem,nincs más lehetöség mint hogy türöm a Michaelt,az ölébe huzott és a combomat kezdte simogatni
-miért vagy ilyen feszült?-simogatta továbbra is a combom
-csak fáj a fejem.-eröltettem egy mosolyt-szerintem megyek és ledölök egy picit-majd kimásztam az öléből és fölmentem a szobájába,befeküdtem az ágyba behunytam a szemem és el is aludtam....
1 és fél hét telt el azota hogy Michaelel kell élnem,azota már haza jöttünk Angliába,ugyan ugy élünk mint régen,most éppen az ágyban fekszem és pihenek.Az emlékek kezdenek föltörni bennem,lecsukom a szemem és csak őket látom magam elött,a mosolyokat,a sok hülyeséget,a sok értelmetlen viccet melyen mindenki nevetett,a pillantásokat,az illatok,a szokások,a szeretetüket...

Michael ezt sosem fogja megérteni,milyen amikor igazi barátok vesznek körül,amikor bármilyen nagy baj van akkor is tudsz mosolyogni mert a barátaid veled vannak,ezt az érzést senki sem tudja potolni.Ez az érzés a szeretet amely örökké él bennünk,hiába a távolság ez az érzés nem szünik,csak egyre nő és nő majd bevettem a szekrényben lévö nyuktatokat és álomba zuhantam,mely nem tudjuk meddig tart,de ezt az életet nem birom,nélkülük nem,nekem csak ők számitanak,a barátaim,a szerelmem,a családom és a zene,melytől megfosztottak.....A sötétség bekebelez érzem a szeretetüket,az ölelésüket,már örökké velük maradok.....

**Nessy szemszöge**
Bellát pár orája egy korházba vitték  be,már uton vagyunk a korházba,semmit sem tudunk az állapotárol,de amint megérkeztünk Niall Zaynel együtt kippatantak az autoból és száguldottak Bellához,követtük öket,Bellát ezernyi orvos vette körül,kábelek logtak ki belöle,külselyén nem látszott semmi seb,de mégis az arcán láttam valamit,mint amikor megéreztük egymást,ez az iker telepátia vagy mi.Éreztem hogy nagy baj van,a doki pár percellk ésöbb oda jött hozzánk
-Jo Napot,gondolom önök Isabella Styles rokonai
-igen-válaszoltuk,miközben az ablakon keresztül továbbra is Bellát figyeltük
-sajnos rossz hírt kell önökkel közölnöm,Isabella kisasszony nem biztos hogy tul éli,a szervezetébe kerülö rengeteg nyugtato miatt,lehet hogy örökre elalszik-hajtotta le a fejét,a srácokkal együtt hangos sirásba kezdtünk,nem tudtuk elképzelni az életünket nélküle,az ikrem nélkül.Pár perc mulva anya is megérkezett,amint ő is megtudta a hírt,elájult,mi a srácokkal tulságosan is kivoltunk hogy ebböl valamit is észleljünk,csak sírtunk és az ablakot keresztül figyeltük ahogy probálják ujra éleszteni a növéremet.Majd a redönyöket lehuzták,nem láttuk őt,csak sirni és reménykedni tudtunk,sajnos Zayn tulságosan is fölzaklatta magát igy tombolni kezdett és kiküldtek minket a korházból amig le nem nyugszunk,lenyugodni?hogyan?hazafele Liam vezetett,otthon Sam várt minket,miután megtudta a szomoru hirt,ő is sirni kezdett,Bella mindenkihez közel állt bár sokat rosszalkodott,nem volt ember aki nem szerette volna
-valamit tennünk kell-szolalt meg Liam,amikor már nagyából lenyugodtunk
-mégis mit?-kérdeztem a közös képünket bámulva
-Bella sem szeretné hogy igy elhagyuk magunkat-állt föl Liam és elénk állt-hiszen ki volt az aki mindig bátoritott minket hogy bármi is történik legyünk erősek ?
-Bella-válaszoltuk halkan
-és ki volt az aki minden hülyeségbe bele rángatott minket csak hogy fölviditson minket?
-Bella-mondtuk már hangosabban
-és ki volt az aki bármi is történt szeretett minket?
-Bella!!-kiabáltuk
-Liamnek igaza van,nem ülhetünk itt ölbe tett kézzel,biztos tudunk segiteni rajta-mondtam most már én is,Niall még mindig a képét nézte és sirt
-Niall figyelj rám,Bella nem fog meghalni,tudom,hiszen sosem hagyna itt téged-mondta Harry mosolyogva Niallnek
-csak hogy ez már nem a Bellán mulik-majd sirva fölszaladt a szobájába
-nem érdekel mit mond a Niall,mi akkor és tenni fogunk érte hogy Bella rendbe jöjjön kerüljön az bármibe is-mondta Zayn,majd egy csoport ölelést tartottunk és el kezdtünk gondolkodni hogy mit tehetnénk,kevesebb mint 15 perc alatt eszünkbe jutott hogy mi lenne ha eszébe jutatnánk a Bellának hogy miért jo élni,csak még nem tudtuk hogy hogyan
-mi lenne ha énekelnénk neki? hiszen az a kománűl is bejött-mondta Louis
-ez igaz,de ez nem koma,és a közelébe sem engednek szoval kezdjetek máson gondolkodni-mondta Niall,erre elmosolyodtunk
-te is beszálsz a hadmüveletbe Niall?-kérdezte mosolyogva Harry
-nehogymár ti mentésetek meg egyedül-nevetett,hiába a rossz hír,Bella tartja bennünk a lelket és ahogy mindig is mondta,a nevetés a legjobb gyogyszer,csörgött a telom
~halo?
~jonapot,Isabella kisaszonyrol lenne szo-mondta a doki....